Két szem más látás. Így látják a világot az állatok

Így látják a világot két szem más látás állatok Pesthy Gábor Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében. Az, hogy látunk, és ahogy látunk, több jelenségnek köszönhető: a fénytörésnek, visszaverődésnek, a fény színének.

Az élőlények látása sok mindenben különbözik: alakfelismerésben, a színek érzékelésében, felbontásban és a térlátás képességében. Az utóbbi évek folyamán a kutatók egyre többet tudnak meg az állatok látásáról, és így sok tévhitet is sikerül eloszlatniuk. Kiderült például, hogy a kutyák és a macskák nem teljesen színvakok, mint korábban gondolták, valamint az is, hogy egyes rákok még a madarak látóképességét is túlszárnyalják.

Nézzük meg a két szem más látás az állatok szemével! A fény érzékelésére szolgáló szervek legegyszerűbb formái a látósejtek. Az alacsonyabb fejlettségű állatoknál, például a gyűrűsférgeknél ezek a fényérzékeny sejtek szétszórva helyezkednek el az állat bőrében. A legegyszerűbb esetben még csak a világosság érzékeléséről beszélhetünk. A látószervet akkor nevezhetjük szemnek, ha a látósejtek mellett megjelennek az úgynevezett segédszervek a lencsék, a szemmozgató izmok, stb.

Az ilyen szemek már iránylátásra, a még fejlettebbek pedig képlátásra is alkalmasak. A fejlettebb szervezetek látószervét három fő típusba sorolhatjuk: a pontszem, a mozaikszem összetett szem és a hólyagszem. A pontszem és a mozaikszem az ízeltlábúak látását szolgálja. A hólyagszem pedig a lábasfejűek és a gerincesek legfejlettebb képlátását teszi lehetővé.

A következőkben a világot mozaikszemmel, illetve hólyagszemmel néző állatok közül mutatjuk be a legérdekesebbeket. Az ízeltlábúak látása A mozaikszem sok önálló szemecskéből, két szem más látás ommatídiumból tevődik össze.

Így látják a világot az állatok

Minden szemecskében található egy lencséből és egy kristálykúpból álló fénytörő rész, és a hosszúkás ommatídium belsejében fényérzékeny idegsejtek helyezkednek el. Minél több ommatídiumból áll egy összetett szem, annál élesebb képet lát a gazdája.

Például a hatalmas, kidülledő szemű szitakötők amelyek szemét akár 20 ommatídium alkotja vagy az ájtatos manók által látott kép felbontása már megközelíti egyes gerincesek hólyagszeméét. Az összetett szemek több szempontból túl is szárnyalják a gerincesek szemét. A legtöbb rovar képes érzékelni az ultraibolya fényt valamint a polarizált fényt is. Előbbinek azért van jelentősége, mert a számunkra egyöntetűen sárgának vagy fehérnek látszó virágok a rovarok szemében különleges mintákkal tarkítottak.

Ezek az ultraibolya fényt visszaverő mintázatok szinte leszállópályaként irányítják a virágot beporzó rovarokat a virág bibéje és porzói felé.

Egy virág a háziméh szemével. A Így látjuk mi a virágot. B A virág ultraibolya fényben. C A virág a méh szemével bejelölve a szemecskék határvonalát. D A méh agya valószínűleg "eltünteti" a facetták határvonalait A rovarok látásfeldolgozásának másik érdekessége, hogy jóval több egymást gyorsan követő képet tud elkülöníteni, mint a gerincesek, így az ember.

Ez a hatalmas képfeldolgozási sebesség a gyors repülésükhöz és a zsákmányszerzéshez nélkülözhetetlen.

1. Kettős látás - Miért alakulhat ki? Hogyan kezelhető?
2. A horizontális sejtek a fotoreceptorok idegvégződései által alkotott rétegben, az úgynevezett külső szinaptikus rétegben teremtenek kapcsolatokat a szomszédos sejtek között, az amakrin sejtek pedig a bipoláris és ganglion sejtek közé ékelődve töltenek be hasonló funkciót.

Sáskarákok: az összetett szem csúcsa Bármilyen kiváló is a szitakötő szeme az ízeltlábúak között, egy állatcsoporté még ezt is túlszárnyalja. A sáskarákok Stomatopoda két szem más látás több kutató szerint felülmúlja még a kitűnő látású madarakét is. Kezdjük azon, hogy a testükhöz mérten hatalmas méretű a szemük - hasonló arányokkal a miénk akkora lenne, mint egy futball-labda.

A szemükben ezen kívül több mint tízféle színérzékelő receptor található a miénkben csak három.

Binokuláris látás

Ez azt jelenti, hogy sokkal több színt különböztetnek meg, mint mi, és a számunkra láthatatlan hullámhosszakból is rengeteg információt szereznek. A polarizált fényt is érzékelik, amely rendkívül hasznos a víz alatti világukban. Ez a képességük nem csak a kontrasztot növeli meg, de a sáskarákok látják az átlátszó, szinte láthatatlan élőlényeket is, valamint észlelik a halak pikkelyeiről visszaverődő fényt is.

A polarizált fény érzékelése azt is lehetővé teszi számukra, hogy "lássák" a holdfázisokat, és előre "kiszámítsák" az apály és a dagály időpontját. Egy sáskarák szeme közelről A szem felépítése is különleges.

Minden szem három részre különül, amely lehetővé teszi a sáskarákok számára, hogy ugyanazt a tárgyat egyszerre háromféleképpen lássák, és mindezt csupán egy szem használatával.

Kettős látás - Miért alakulhat ki? Hogyan kezelhető? Papp Júlia, szemész Kettős látás esetén általában a szemizmok nem működnek megfelelően. A nem működő izom irányába a szem nem tud elmozdulni, így amikor a beteg ebbe az irányba tekint, intenzív kettős látás jelentkezik. A szemeket összesen 12 izom mozgatja, melyek három pár agyidegen keresztül kapnak beidegzést az agyi központokból.

A gerinceseknek "csak" binokuláris két szemmel való látásuk van. Mi, emberek el sem tudjuk képzelni, milyen térélményt nyújthat a sáskarákok szemenkénti trinokuláris látása a térlátás alapfeltétele a látómezők részbeni átfedése.

A két összetett szem ráadásul egymástól függetlenül mozgatható nyélen ül. Ez lehetővé teszi, hogy gyors, irányított ugrásokkal követhessenek bármilyen mozgást. Hólyagszem A legfejlettebb szem a lábasfejűeknél és a gerinceseknél megtalálható hólyagszem. Alapfelépítése minden állatnál azonos. Megtalálható benne a szembe jutó fényerősséget szabályozó szivárványhártya melynek nyílása a pupillaaz eltérő távolságra fókuszálást lehetővé tevő lencse, valamint a fényérzékelő sejtekből álló retina, amelyre a környezet fordított képe vetül.

Így látják a világot az állatok

A szemgolyóban található érhártya teszi lehetővé a szerv vérellátását. Az ideghártyában retinában helyezkednek el a jelfogók receptorok : a csapok és a pálcikák. A pálcikák a fényt és ami 60 látást jelent sötétséget különböztetik meg, míg a csapok színérzékenyek.

A hólyagszem - elvben - tökéletes képalkotásra képes, ennek ellenére a különböző állatcsoportok között, sőt még a csoportokon belül is jelentős különbségek lehetnek például a képalkotás élessége vagy a színlátás között. A halak zöme például erősen rövidlátó. A pontyalkatúak csak a tőlük centiméterre lévő tárgyakat látják élesen, míg a porcos halaknak cápák, ráják nincs színlátásuk. A csontos halaknál változatos a helyzet.

Egyes porcos halak színvakok, míg mások, például a korallszirti halak színlátása még az emberén is túltesz. A közelmúltban állapították meg a kutatók, hogy a korallszirti halak vagy korallsügérek az ultraibolya mintázat alapján ismerik fel fajtársaikat. A halaknál jelenik meg az ideghártya mögött elhelyezkedő ezüstös fényvisszaverő réteg, az úgynevezett tapetum lucidum.

Ez segíti a gyenge fényben való látást, ezért sok más - főként éjszakai életmódú - gerinces szemében is megtalálható. Ez okozza például a macska vagy a kutya szemének zöldes fölvillanását. Az oldalt elhelyezkedő szemek miatt a halaknak nincs térlátásuk, cserébe viszont meglehetősen nagy a látómezejük. A legérdekesebb látásuk a mélytengeri teleszkópszemű halaknak van. Erről részletesebben itt olvashat. Hőlátás A kétéltűek látása a mozgás érzékelésére specializálódott.

Több kísérlet is bizonyítja, hogy csak a mozgó, repülő zsákmányra csapnak le, a már elpusztult, nem mozgó zsákmányállatot figyelemre se méltatják.

A hüllők között a legérdekesebb szemük - és egyben a legérdekesebb látásuk - talán a kaméleonoknak van, hiszen szemgolyóikat kúp alakú védőburok takarja, és egymástól függetlenül is tudják forgatni. Így egyidejűleg előre és hátra is figyelhetnek. Amikor azonban zsákmányt észlelnek, mindkét szemüket ráirányítják, így pontosan be tudják mérni az áldozat távolságát.

Térlátásuk ilyenkor annyira jó, hogy a prédát csak akkor tévesztik el hosszú nyelvükkel, ha az éppen a nyelvkicsapódás pillanatában röppen el. Szemükben egy különleges csapocskatípus is van, amellyel az ultraibolya sugarakat is képesek érzékelni. Egeret elkapó kígyó hőfényképe. Így "láthatja" áldozatát a kígyó a gödörszervével A kígyók egy része nem csak a szemével, de hőérzékelő gödörszerveivel is "lát".

Néhány tized Celsius-foknyi hőmérséklet-eltérést is képes elkülöníteni. A hőkép alapján könnyedén tudja követni a zsákmányát éjszaka is a hűvösebb környezetben. A legélesebb szemek A madaraknak - különösen a ragadozó madaraknak - legendás az éleslátásuk.

Színlátás vizsgálata

Mi az anatómiai háttere ennek az emberénél mintegy nyolcszor élesebb látásnak? Először is a ragadozó madarak szeme nagyon nagy, a koponya jelentős részét elfoglalja, így a lehető legtöbb fény jut a retinára. Ott sokkal több fényreceptorra vetül a kép, mint az emberi szemben, ezért jóval nagyobb a felbontása is. A ragadozók szemének fókuszáló képessége is jobb, mint az emberé, így mindig a lehető legélesebben látják a prédát.

A ragadozó madarak szemének különleges tulajdonságai is vannak. Ezek közül a legfontosabb, hogy az emberrel ellentétben két sárgafoltjuk pontosabban látógödrük, foveájuk van, amely az éleslátás helye.

Mínusz és plusz a láthatáron retinájuk jóval nagyobb felületén kapnak éles képet. A vándorsólyomnak a sárgafoltban négyzetmilliméterenként 1,3 millió érzéksejtje van, míg a lónak csupán 12 Ennek köszönhetően a sólyom egy fecskét körülbelül másfél kilométeres távolságból, míg a szitakötőt méterről képes felismerni.

Diagnózis[ szerkesztés ] Az Ishihara színteszt működésének bemutatása fekete és ferér színekkel Példa kép az Ishihara színtesztből. A "74"-es szám normál színlátással jól látható. A színtévesztők vagy az anomáliás trikromátok "21"-et láthatnak, és az akromatopsziások nem láthatnak számot. A piros-zöld színlátási zavarokat legtöbbször az Ishihara színteszttel babos könyv vizsgálják.

Ez olyan, mintha az ember 30 méter távolságból el tudna olvasni egy könyvet. A vándorsólyom tépi zsákmányát egy hajó fedélzetén A madárszem egyik legkülönösebb alkotórésze az úgynevezett fésű pecten.

Ez a retinától a szemlencséig húzódó, vékony, erősen hullámos hártya, amely a szem üvegtestén keresztül látja el tápanyaggal és oxigénnel a szemet, ezért a retinában kevesebb ér húzódik, mint más állatoknál.

Káprázó szem, különböző színlátás a két szemen?

A fésű a ragadozó madarak szemében a legnagyobb és a legfejlettebb. A madarak színlátása is legalább olyan jó, mint az emberé, sőt sok madár érzékeli az ultraibolya sugarakat és a polarizált fényt is. Nem véletlen, két szem más látás olyan színpompás a madárvilág. A színek nagy szerepet kapnak többek közt a párválasztásban és a területvédésben is.

Színlátás vizsgálat

Piros-zöld színvakok Az emlősök zöme nagyjából hasonlóan látja a világot, mint mi. A legfőbb különbségek a színérzékelésben és a rossz fényviszonyok közti látásban figyelhetők meg.

Az éjszakai állatok fényérzékelő képessége sokkal jobb, mint az emberé. Ez köszönhető a fényérzékelő pálcikák túlsúlyának a színérzékelő csapokkal szemben, valamint a már említett fényvisszaverő tapetum lucidumnak. Korábban azt gondolták, hogy az emberszabású majmokon és az emberen kívül a legtöbb emlős színvak. Az újabb kutatásokból azonban két szem más látás, hogy ez nem egészen igaz. A kutatók kimutatták, hogy a kutyák és a macskák szemében kétféle csapsejt található, tehát látásuk dikromatikus azaz kétszínlátók.

Az emberi szem csapsejtjei a nanométeres, az nanométeres és az nanométeres hullámhosszra a legérzékenyebbek. Érdekes, hogy az nanométeres hullámhosszt, azaz a sárgászöld színt érzékelő csap jeleit értelmezi agyunk "piros" színnek. A kutyák két csapsejtje a nanométeres és az nanométeres hullámhosszra azaz a kékes és a sárgás színekre a legérzékenyebb. A kutya középső ábrán fent és jobbra és az ember balra és középső ábrán lent látása Ezekből a mérésekből azonban még nem lehet tökéletes biztonsággal megmondani, milyen színeket "állít elő" a beérkező jelekből az agy lásd az emberi agy átértelmező képességét isazaz milyen színeket lát a kutya.

Hogyan működik a színlátás?

Ennek megállapításához ezért viselkedésvizsgálatokat végeztek. Az egyik kísérletben három színes négyzetet két azonos, egy eltérő színűt helyeztek a kutyák elé. Az állatokat megtanították, hogy - jutalom ellenében - bökjenek rá orrukkal az eltérő színű négyzetre. Azt, hogy tényleg a szín és nem a fényességi érték alapján választottak a kutyák, hátulról megvilágított, különböző fényességű, de azonos színű négyzetekkel ellenőrizték.

A vizsgálatokból az derült ki, hogy a kutyák ugyanúgy látnak, mint az emberi piros-zöld színvakok, vagyis a kutyák világa sárga, kék és szürke színekből áll. Amikor egy ember pirosnak lát egy tárgyat, a kutyának ez sárgának tűnik, a zöld tárgyak pedig fehérnek azaz a szürke egyik árnyalatának.

Az állatok egy részénél, főként a zsákmányállatoknál a szemek egymásnak háttal, a fej két oldalán találhatók, mivel ez biztosítja a lehető legnagyobb látómezőt. Ez jellemző például a nyulakraa bubalusokra és az antilopokra. Az ilyen állatoknál a szemek gyakran egymástól függetlenül mozogva növelik a látómezőt. A madarak egy része a szemek mozgatása nélkül is fokos látómezővel rendelkezik.

Tehát a kutyák nem színvakok, de nem is látják olyan színesnek a világot, mint az emberek. A kísérlet arra is rávilágít, mennyire nehéz meghatározni, hogyan működnek más állatok érzékszervei. Valószínűleg érik még meglepetések az állatok látásával foglalkozó kutatókat is.

Kapcsolódó cikk.