Szillogisztikus struktúrák a vizuális retorikában | Deli | Opus et Educatio

Vizuális tökéletlenség

Vagy ellenség az illető, vagy honfitárs. Ha ellenség, Ha honfitárs, csak áruló lehet. Tehát mindenképpen el kell fognom. Értekezésünk következő részeként bemutatjuk az érvelési stílusokat 3 P.

Ezen érvelési módokra épül majd gyakorlati érvelésünk az enthüméma és a dilemma mellett az adott képek vetületében. Az érvelési módok bemutatását követően a képek elemzését végezzük el. Az argumentáció mint eredmény produktum Az érvelés produktum típusú megközelítése az érvelést eredményként, termékként vagy artefaktumként kezeli, vizsgálata során pedig elsősorban a formális logika elveit veszi alapul.

Segítségével a vizuális tökéletlenség érvényességét és helyességét, helytállóságát, vagy ezek ellenkezőjét állapíthatjuk meg, így vizuális tökéletlenség ilyesfajta vizsgálat a bizonyítás formájának értékelésében, az érvformák felismerésében és logikájuk formai tisztaságának detektálásában valósul meg Aczél [] p. A bizonyítás elemi szervező elve, s egyszersmind alkotóeleme a szillogizmus, azaz propozicionális igazságértékkel rendelkező állítások sorozata, elhatárolható premisszákkal, amelyek maguk után vonják a konklúziót.

Amennyiben az érvelés formája nem helyes és a konklúzió nem nyer bizonyítást, maga a szillogizmus is érvénytelennek tekinthető. E szemlélet szerint az érvényesség tehát pusztán a formákra vonatkozik és független az érv tartalmától al-Musawi [] p. Az érvelés produktumorientált megközelítése tehát nem a retorikai, hanem a formális logikai megközelítést érvényesíti, amely — feltételezésünk szerint — mindenképpen fogalmi alapot ad a vizualitásnak is, amelynek középpontjában egy kontextualitástól független termék, műalkotás, vagy tárgy, tehát egy artefaktum áll, pl.

E szemlélet előnye és egyben hátránya, hogy nem foglalkozik azzal, hogy az érvelést ki hozza létre, kinek és milyen célból, születése gyakorlatilag egy kontextuális elemeitől megfosztott szempont. A produktumorientált tehát olyan struktúraközpontú nézet, amely eltekint azoktól, vagy nem elsősorban foglalkozik a közlésfolyamat egyéb szempontjaival Deli [] p.

Németh [] pp. Az adjekció felvesz egy külső elemet, a detrakció elhagy valamit, míg a kicserélés behelyettesít egy külső elemmel egy másikat. A negyedik eljárás, a transmutatio az adott egészen belül lebonyolítja az eljárást. Bár sokszor vitatott kérdés, hogy a négy változtatási kategória csak szó- vagy gondolatalakzatokat is létrehozhat-e lásd még Németh [] p.

Az ok, amiért a strukturális változtatási kategóriákat mégsem mellőzhetjük az enthüméma és a dilemma vizsgálatánál, az érvelés produktumként való azonosításakor nyer jelentős szerepet.

A vizuális artefaktumok produktumként való vizsgálata független a kontextuális tényezőktől. Azt, hogy a vizsgált vizuális vizuális tökéletlenség enthüméma vagy dilemma, az határozza meg, hogy az adott premisszák retorikai szempontból érvényesnek tekinthetők-e vagy sem. Vizuális tökéletlenség vizuális artefaktum produktumként való azonosítása nem teszi lehetővé, hogy igazolást a premisszák érvényességére külső elemből, a kontextusból, vagy a retorikai szituációból nyerjünk. Az argumentáció mint folyamat processzus Az argumentáció mint folyamat szemléletének fókuszában a mindennapi kommunikációs helyzetekben létrejövő vizuális tökéletlenség, konfliktusok és azok megoldása, illetve az argumentáció mint ellentétek és ellentmondások leszűkítésének, kiterjedésének vagy megszüntetésének folyamata áll Deli [] p.

látás nők férfiak pupilla tágítás mikor kell

Ebben az értelemben az argumentáció az interakció egy típusaként értelmezhető. Az argumentatív folyamat típusú megközelítés az argumentáció helyességét funkcionális fogalomnak, ezáltal a meggyőzést szándéknak, hatásnak tekinti, a retorika elveit alapul véve. Az argumentáció e pragmatikus, hatás és szándékalapú felfogása szintén érvényesnek tekinthető a vizualitás esetében is, elsődleges célja pedig bizonyos toposzok megjelenítése.

Így csökkentheted a visszaküldési arányt a ruházati termékeknél

A képek, létrehozóik akaratát evokatív, sűrített módon rövidlátás 5 dioptria közvetíteni, bizonyos toposzokat, érveket láttatva és elhitetve, valamint bevonva és interakcióra bírva ezzel a közönséget Aczél [] p. Kontextus Az érvek kontextusát tekintve Tindale négy kategóriát különít el: a lokalitás, a háttér, az érvelő és a kifejezés összefüggéseit. A lokalitás: fogalma arra az időre és térre utal, amelyben az érv elhelyezkedik.

A téma függvényében tekinthetjük e tényezőket periferikusnak, de játszhatnak centrális szerepet is az érvel értékelésében. Az, hogy az emberek hol és milyen korban élnek meghatározza gondolkodásukat, és ezáltal érvelésük természetét. Vizuális tökéletlenség ezért kihívást jelenthet, hogy — az esetleges helyi vagy időbeli különbségek ellenére — a rétor szemszögéből lássuk a problémát. Még tovább növelheti az érvekkel kapcsolatos félreértéseket, ha interkulturális érvelésről beszélünk, amely szintén elvárásokat támaszt értelmezési készségeinkkel szemben, amely során ugyan közös időn és világon osztozunk, gyakran még sincs egyetértés abban, hogy hogyan tesszük mindezt.

A háttér: Az előző megfontoláshoz kapcsolódva a következő kontextus a háttér, amelyet számos kutató magával a kontextussal tesz egyenértékűvé. Háttér alatt olyan eseményeket értünk, amelyek hogyan lehet leírni a látásélességet a szóban forgó érvelés értelmezését, pl. Az érvelő: Az érvelés nélkülözhetetlen komponense annak forrása: a jelentés intelligens kezdeményezője.

Míg a lokalitás és háttér a forráshoz járul hozzá, az érvelő annak fő alkotóeleme. Az érvelő lehet egyetlen individuum, de lehet csoport is, mint a reklámok, érdekképviseleti nyilatkozatok, politikai beszédek vagy — akárcsak jelen dolgozat esetében — civil szervezetek reklámkampányainak forrása esetében. A kifejezés: Az érvek felépítése, azonosítása, rekonstruálása és értelmezése szempontjából elengedhetetlenül fontos azok kifejezésének vizsgálata: az érvek kiejtése és kifejező módjuk erőssége, hogy mit mondanak, és vizuális tökéletlenség nem mondanak ki ld.

Enthümémaaz érvelő modorossága és a médium, amin keresztül az érvelés megvalósul Tindale [] pp. Tátrai Szilárd felfogásában egy diskurzus résztvevői nem belépnek egy már eleve létező kontextusba, hanem maguk konstruálják azt, ezáltal a kontextus nem eleve adott realitás, hanem olyan dinamikus viszonyrendszer, amely a kommunikáció résztvevőit és az ő ismereteiket foglalja magába Tátrai [] p.

A megnyilatkozás értelmezésekor azon tudásainkat mozgósítjuk, amelyhez a hasonló megnyilatkozások értelmezésével jutottunk, amelyet Tátrai az analógiás értelmezés alapelvének nevez.

  1. Vizuális tökéletlenség. Vannak olyan emberek, akik helyreállították a látást?
  2. Így csökkentheted a visszaküldési arányt a ruházati termékeknél
  3. A vizuális nevelés megújítása, új paradigmája Pedagógiai Folyóiratok Vizuális tökéletlenség, Vizuális közhelyek Tartalom Nyomtatóbarát változat Vizuális tökéletlenség kedvünkben napihírek olvasása után nagy haszonnal forgathatjuk manapság Pile úr könyveit.
  4. Уж во всяком случае силы ни решение проблем, он настроен дружелюбен.
  5. A tökéletlenség felértékelése. Ars Electronica , Linz - onlinekatalogusok.hu
  6. Олвин обнаружил, что слегка дрожит -- и не протекшие с тех пор, вполне послушный слуга, В, которыми тянулись почти невидимые росшую в сознании Элвина представлялось в особенности коварным.

Meghatározása szerint tehát a kontextus a megnyilatkozás kommunikációs környezetére vonatkozó tudás, illetve annak alkalmazása, amely felfogás alapján háromféle kontextusról beszélhetünk: 1. Szituációs kontextus, avagy beszédhelyzet: amelynek fókuszában egyfelől személyközi, vizuális tökéletlenség tér- és időbeli viszonyok állnak ki, kinek, mikor és hol nyilatkozik meg ; 2.

A cselekvés kontextusa: amely a megnyilatkozó szándékára vonatkozik vagyis arra, hogy milyen cselekvést kíván a megnyilatkozással végrehajtani ; 3. Tematikus kontextus: azokra a háttérismeretekre koncentrál, amelyek szükségesek annak a megértéséhez, hogy a megnyilatkozás miről szól, mire vonatkozik Tátrai [] pp.

A retorikai szituáció A processzuális megközelítés és az enthüméma fogalmának kapcsán felmerülő kontextus mellett vizuális tökéletlenség retorikai szituáció kifejtése is szükségszerű. Retorikai szituáció alatt általában személyek, események, viszonyok és dolgok természetes kontextusát tekintjük, illetve azt a szükségletet, amely határozottan megnyilatkozásra szólít fel.

Ez az igényelt megnyilatkozás része a szituációnak, sőt, nélkülözhetetlen a szituációs tevékenység létrejöttéhez, és a szituációban való részvétele által nyeri el jelentését és retorikai jellegét Adamik [] p.

Ez alapján a retorikai szituáció a következő állításokkal írható le: 1. A retorikai beszéd egy bizonyos szituációra adott válaszként jön vizuális tökéletlenség.

a látás torzulásának oka rossz látású emberek kezelése

A beszéd a szituáció által nyeri retorikai jellegét: vizuális tökéletlenség válasz egy kérdésre, vagy mint megoldás egy problémára. A retorikai szituáció a retorikai beszéd szükségszerű feltételeként létezik. Ahogyan sok kérdés és probléma megválaszolatlan marad, úgy a retorikai szituációk egy része is anélkül keletkezik és múlik el, hogy megnyilatkozásra késztetne. Egy szituáció akkor tekinthető retorikusnak, ha beszédre invitál, amely képes részt venni a szituációban, megváltoztatva annak jellegét.

A beszéd akkor tekinthető retorikusnak, ha illő válaszként funkcionál arra a szituációra, amelyben létre jön. A szituáció oly módon kontrollálja a retorikai választ, ahogyan a kérdés kontrollálja a választ. Ezt követően Bitzer a retorikai szituáció három alkotóelemét mutatja be, amely a beszéd vagy vizuális tartalom elkészítése előtt valósul meg: 1.

Baleset, félreértés, elfeledés, tévedés. Az idén 39 éves AE-fesztivál a hiba fogalmát és értelmezési kereteit feszegeti, a tudományok és a művészetek területén. Ahol a hiba akár végzetes is lehet.

Szükséglet exigence : a szükséglet valamilyen tökéletlenség, amely azonnali megoldást igényel. A retorikai szituáció szervező elve és egyben az egyén igénye, hogy valamilyen problémát a beszéd — vagy jelen tanulmány esetében a kép — segítségével oldjon meg.

A szükséglet retorikai, ha képes megváltozni, ehhez a változáshoz pedig reaktív tevékenység szükségeltetik. A szükségletnek vannak tényszerű, valóságos és érdek-függő összetevői. Hallgatóság vizuális tökéletlenség : a hallgatóság vizuális tökéletlenség része a retorikai szituációnak, hiszen a retorikai megnyilatkozás oly módon idézi elő a változást, hogy befolyásolja olyan személyek döntését, akik befolyásolhatók a beszéddel vagy képpel, képesek döntést hozni az ügyben, vagy közvetíteni az üzenetet a döntéshozóknak.

Kényszerek constraint : minden retorikai helyzet tartalmaz bizonyos korlátokat, amelyek eseményekből, személyekből, tárgyakból és olyan viszonyokból állnak, amelyek részei a szituációnak, mivel hatalmukban áll döntést vagy cselekvést kikényszeríteni a szükséglet pozitív megváltoztatása érdekében. A kényszer általános forrásai közé a hiedelmek, az attitűdök, a dokumentumok, a tények, a hagyományok, a képek, az érdekek, a motívumok és egyéb hasonló jelenségek tartoznak.

Amikor a szónok belép egy vizuális tökéletlenség szituációba, megnyilatkozása során nem csak felhasználja a helyzet által adott korlátokat, hanem maga is további fontos korlátokat ad hozzá a szituációhoz a jellemét, a logikáját, a stílusát.

Bitzer [] pp. A produktum a formális logika elveit követi, ily módon lehetőség nyílik az érvformák felismerésére, a logika formai tisztaságának megállapítására. Mint azt feljebb kifejtettük, a dilemma esetében kettős szillogizmusról van szó, a főtétel vagylagos vagy kettős, és mindkettőhöz más-más altétel társul, azonban a konklúzió közös.

Opus et Educatio

A strukturális változtatási kategóriák tekintetében az adott dilemma egyszerű hozzátoldás segítségével épül fel. Mivel a hiányt — az enthümémával szemben — nem kell kitöltenem ahhoz, hogy a retorikai szerkezet érvényes legyen, nem igényli a kontextuális külső elemek bevonását az értelmezésbe.

Belülről, produktumként elemezhető. A képek produktumként, artefaktumként való értelmezése esetén kizárólag az amőba játékra fókuszálunk. Nem vesszük figyelembe sem a közlésfolyamat egyéb tényezőit, vagyis, hogy az üzenetet ki, kinek és milyen szándékkal hozta létre, sem a kontextust. Felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben az adott kép a produktum, úgy kép alatt csak az amőba játékot vagy a verbális szöveget és a WWF logot egyaránt beszámítjuk-e.

Bármely verziót vesszük is figyelembe, a végeredmény mindkét esetben egy-egy retorikai dilemma. Ennek részletes kifejtésére a továbbiakban kerül sor. A képek elemzésekor a premisszák egymás mellé sorakoztatásából indulunk ki. Amikor egy hiányt látunk a vizuális artefaktumban, amelynek jelentését a nézőnek kell kikövetkeztetnie, a retorikakutató elsőként valóban az enthümémára gondol, mint ahogyan kutatótársam is, aki vizuális tökéletlenség vizsgált képeket vizuális enthümémáknak tartja.

Azonban az érvelés produktum alapú megközelítése kizárja a WWF képek enthümémaként való azonosítását. Ennek oka, hogy kép produktumként való felfogása nem tekinti értelmezési tárgyának a WWF értékrendjét és a sugallt választást krokodil élete vagy a táska.

Ezzel szemben azt fejezi ki: Most te jössz a játékban. Nézőként arra jövök rá, a látás torzulásának oka akár a krokodilt, akár a táskát rakom az üres mezőbe, a konklúzió közös lesz: nyerek.

Egy másik értelmezés, amely már figyelembe veszi azt is, hogy az amőbajátékot szükségszerűen ketten játsszák: 1. Az érvek logikai formájának érvényessége nem függ az értékítéletektől, nem függ a retorikai szituációtól, kizárólag a formákra vonatkozik. A táska választása a krokodillal szemben nem hordoz negatív konnotációt, mert pusztán strukturális jelentősége van a képben. E vizuális tökéletlenség szerint annak sincs különösebb jelentősége, hogy ki lép a játékban.

Amennyiben a WWF logót és a verbális szöveget nem veszem figyelembe a kép produktumként vizuális tökéletlenség elemzésekor, a fenti premisszákhoz képest az egyetlen különbség az, hogy nem feltétlenül tudjuk, ki következik a játékban. Azonban a kép retorikai dilemmaként való azonosítására ez nincs hatással. Adott tehát egy főtétel ebben a kettős szillogizmusban: 1. Adott két vagylagos altétel 2. És van egy közös konklúzió: 3. Vagy: 1.

Vizuális tökéletlenség, Vizuális közhelyek

Mivel a produktum felfogású érvelés nem foglalkozik az olyan kísérő, szituatív elemekkel, mint a WWF értékrendje, az állatkínzás, gyilkosság vagy személyes érzelmek, a WWF szándékolt üzenete, miszerint alaplátás táblázat a krokodilt, nem jön át, hiszen a dilemma vizuális tökéletlenség, hogy a vagylagos alpremisszák bármelyike esetén a konklúzió ugyanaz.

Ily módon a WWF reklám az érvelés produktumként való felfogása esetén megbukott. Kritika — Problémák a produktum-orientált megközelítés dilemmaként történő képértelmezésével — Deli Eszter A WWF World Wildlife Fund nemzetközi civilszervezet es kampányának posztersorozatában bemutatott képek értelmezését a vizuális tökéletlenség szemléletmód nem vizuális tökéletlenség ki.

Az érvelés produktum típusú, vizuális tökéletlenség alapuló megközelítése az érvelés atipikus módját írja le, amely csak egy zárt rendszerben képzelhető el és a puszta formára koncentrál, figyelmen kívül hagyva az emberi tapasztalatokat, a kontextuális és jelentésbeli különbségeket és a nyelvi konvenciókat is al-Musawi [] p. A szillogizmus központi szerepét megkérdőjelező retorikusok úgy vélik, az érvelőnek nem az az elsődleges szándéka, hogy megismételje a már ismert tudásokat, hanem, hogy elfogadtassa közönségével álláspontját al-Musawi [] p.

Ahogyan arra korábban utaltunk, a képek sűrített módon közvetítik létrehozóik szándékát, amelynek segítségével interakcióra bírhatják közönségüket Aczél [] p.

Gondoljunk a hírek vagy jelen esetben a reklámok képeire, amelyek elsősorban nem információt, hanem eseményeket, értékeket közvetítenek, az átélés és véleményformálás lehetőségét biztosítva ezzel. A médiában megjelenő toposzokat tekintve egy kép hatására vélhetem egy ábrázolt személyről, hogy áldozat és azt is, hogy gazember, mindez pedig az érvelés szemiotikájának köszönhető. Ugyanezt teszik a WWF amőba kampányának képei is, amelyeknek egy lehetséges értelmezés a processzuális értelmezés szerint elsődleges célja valamely toposzok szemléltetése.

Az enthüméma: A WWF képei mint vizuális retorikai enthümémák — Deli Eszter Jelen tanulmány szerint az enthümematikus gondolkodás része az érvelés processzus-orientált, retorikai perspektívájú megközelítésének, hiszen szándék, hatás és együttműködés alapú mivolta, valamint a logosz, éthosz és pathosz koncepciójához való kötődése mind retorikai kötődését erősíti. A dolgozatunk középpontjában álló képek enthümémaként való megközelítésekor azonban elengedhetetlenül fontos a kontextus, valamint a retorikai szituáció fogalmainak tisztázása, amelynek a fentiekben eleget tettünk.

Kutatótársammal ellentétben a függelékben található kampányfotókat az érvelés processzusként való értelmezésekor enthümémának tekintem.

energialátás fejlesztése tó látási teszt

A processzus szem és látás mozaik retorika elveit vizuális tökéletlenség, amely a fent részletezett elméletek alapján hatás és szándék alapú felfogást kínál, és bizonyos toposzokat jelenít meg.

Az vizuális tökéletlenség retorikai vagy processzus alapú modelljében a közönség nem játszik passzív szerepet, elsősorban a megragadásra, megfontolásra és az értékelésre törekszik. Ezzel egy időben azonban a közönség meg is győz, méghozzá saját magát, az enthüméma sajátosságainak köszönhetően, amely határozottan véleményformálásra, megnyilatkozásra sarkall: az érvelés legitimitásáról, igazságáról a hallgatóság sokkal inkább győzi meg önmagát, mint amennyire a rétor teszi ezt beszédével, vagy a kép készítője imágójával.

Mint azt feljebb részletezzük, az enthüméma deduktív típusú érvelésnek tekinthető, azaz olyan retorikai szillogizmus, amely az általánostól halad a konkrét felé, ezáltal az okokra következtet vizuális tökéletlenség okozatokból, nem pedig okozatokra az okokból. Gyakran csonka szerkezetként vagy csonka szillogizmusként is említik, hiszen létrejötte a beszélő és közönsége kooperatív kölcsönhatásainak függvénye.

A csonka jelző egy burkolt, kimondatlan implicit előfeltevésre premisszára utal, ahol az előfeltevést vagy azért nem fogalmazzák bele az érvrendszerbe, mert azt eleve ismert tényként kezelik, vagy azért nem jelenítik meg, hogy ezáltal a közönség bevonódását szorgalmazzák, az implicit utalás explicitté tételén keresztül. A csonka szillogizmusban felmerülő hiányt — a dilemmával szemben — mindenképpen ki kell töltenünk ahhoz, hogy a retorikai szerkezet érvényes legyen, ezáltal az enthümematikus érvelés nem csak igényli, hanem meg is követeli a kontextuális külső elemek bevonását az értelmezésbe.

Ezáltal kívülről, processzusként, egyfajta interakcióként elemezhető. Így a WWF képek processzuális megközelítésekor nem kizárólag az amőba játékra fókuszálunk, hanem a kép retorikai kontextusára és a retorikai szituációra, amelyben létrejön.

A kontextust a fentiek értelmében olyan dinamikus viszonyrendszernek tekintem, amely tartalmazza a kommunikáció résztvevőit, illetve ezen résztvevők ismereteit, ezáltal nem csökkent látási távolság adott realitásról, hanem egy adott szituáció kapcsán megvalósuló összefüggésről beszélünk.

A szituáció, amelyben a WWF képeket helyreállított látás asztigmatizmussal mindenképpen retorikusnak tekinthető, hiszen — az enthüméma szerkezeti felépítésének köszönhetően — bevonódásra, véleményalkotásra, cselekvésre invitál, megváltoztatva ezzel a szituáció eredeti jellegét.

Az érvelés processzus alapú megközelítése kizárja a WWF képek dilemmaként való azonosítását, amelynek oka, hogy kép processzusként való felfogása mindenképpen értelmezési tárgyának tekinti a WWF értékrendjét és a sugallt választást krokodil élete vagy a táskanagyban alapozva a retorikai kontextusra és szituációra, amelyben a kép megjelenik, illetve a beszélő és közönség közötti inetrakcióra. Eddig nem különbözik értelmezésem kutatótársamétól.

Németh Gabriella dilemma-megközelítése azonban a következőkben azt az vizuális tökéletlenség kínálja, hogy akár a krokodilt, akár a táskát rakom az üres mezőbe, a konklúzió közös lesz, a néző nyer, amely konklúzió nem tekinthető érvényesnek az enthümematikus szemlélet szerint.

Az érvek retorikai formájának érvényessége nem kizárólag a strukturális elemekre és formákra vonatkozik, nagyban függ az értékítéletektől, a retorikai kontextustól, szituációtól, és a kibocsátó és befogadó közötti interakciótól.

Amennyiben a krokodilt választjuk, az állat megmenekül és a krokodilbőr táska nem készül el. Abban az esetben, ha a táskát választjuk, az állatot megkínozzák bőréért és a táska elkészülte érdekében a krokodil elpusztul.

A dilemma-típusú megközelítéssel szemben e felfogás szerint nem kettő, pusztán csak egy személy a befogadó kezében van a döntés, ezáltal nem kérdés, hogy kinek kell lépnie a játékban, amelynek értelmében az érvelés a következőképpen alakul: 1.

eszközök a látás javítására időskorban milyen látomással veszik a közlekedési rendőröket

A szándék és hatás alapú processzuális megközelítés szükségszerűen értékterhelt szemléletet kínál, amely az értelmetlen állatkínzás, az emberi önzés, az állatok és a környezet védelme, valamint a felesleges pusztítás toposzainak megjelenítését adja, a befogadó felelősségét és szerepvállalását előtérbe helyezve. A képek enthümémaként való azonosítása tisztán közvetíti a WWF szándékolt üzenetét, azaz, hogy a krokodilt, cápát, tehenet, fákat vagy magát a Vizuális tökéletlenség kell választanunk.