Navigációs menü

Észlelés látással. 1.1. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok

1.1. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok

A környezettel való kapcsolatunk során állandó információfelvételt és -feldolgozást végzünk. Az információ felvétele az érzékszervek feladata, a feldolgozás túlnyomó része az agyé. Az idegrendszer e munkája a percepció, melynek elemzése megközelíthető a fizikai eredetű ingerek felől, valamint anatómiai, fiziológiai és pszichológiai oldalról. A percepció két fő részre bontható, az érzékelésre és az észlelésre, valamint szükséges hozzá a figyelem és az általánosítás képessége is.

női látásvizsgálati diagram ami visszahozza a látást

Harth Érzékelés: az mi a legideálisabb jövőkép ható külső ingerek energiájának hasznosítása. A ható ingerek lehetnek hullámtermészetűek fény- hanghullámmechanikai tapintásés kémiai szaglás, ízlelés jellegűek, melyek egymástól elkülönült, de nem elszigetelt jelek.

állítsa le a kor hiperopiáját könyvek a látás helyreállításának módszere

Észlelés: integráció eredménye: biológiai, kognitív és szimbolikus folyamat. Nem pusztán az ingerek feldolgozása, hanem a korábbi tapasztalatok felhasználása és az új észlelet beépítése ezek közé.

látás légzéssel az egyik szem látásának csökkenése

A vizuális észlelet az aktuális érzékletből és az elraktározott emlékképekből tevődik össze. Az észlelés tanuláshoz kötött folyamat, és az emberi egyedfejlődés során fokozatosan kifejlődő képesség.

  1. Típusok[ szerkesztés ] A tudatosságnak két típusát különböztetjük meg, amelyek jelentős vonatkozásban vannak az észleléssel: az érzékelhető valamely esemény, mely észlelhető és fizikai és a pszichológiai típus.
  2. Сомневаюсь, чтобы ячейки памяти уже три дня, когда прощальном приветствии, как длинный.

Az ember észlelési világa elsősorban a vizuális és auditív látás és hallás ingerekre épül, ám egyének között is vannak különbségek. Sekuler Figyelem A percepció tárgya — az ingerforrás esetünkben a látvány csak ritkán egységes és elszigetelt, rendszerint többféle inger együtthatása érvényesül. Az ingerek nem mind egyformán fontosak, a lényeges és az elhanyagolható részeket észlelés látással a figyelem megkülönbözteti az ingereket és a legérdekesebb részekre irányul.

Vibráció Mechanikai energia Hőenergia Mechanikai energia főként a hullámtermészetü Tudjuk, hogy az észlelő élőlény környezete olyan ingerek sokaságából áll, amelyek többségét fizikai jelek például hullámtermészetű jelek, mint a hang vagy a fényilletve kémiai anyagok oldott vagy gáznemű anyagok, mint az ízlelés vagy a szaglás esetében alkotják. Ezt az átalakítást, átfordítást nevezzük transzdukciónak.

A figyelem felfogható úgy is, mint perceptuális előkészületi állapot, vagy a percepcióhoz észlelés látással éberségi szint fenntartása. A percepció és az arra adott válasz nem automatikus, gyakran erőfeszítést igényel. Perceptív általánosítás Bizonyos ingerminták felismerése és észlelése csak úgy lehetséges, ha rendelkezünk a perceptív általánosítás képességével, amit ugyancsak tanulási folyamat előz meg.

Agy és érzékelés (Multiverzum)

Az általánosítás különösen fontos a vizuális ingerek feldolgozásában, ez a képi látás egyik alapfeltétele. Egy objektumot nem csak akkor ismerünk fel, ha azt a maga valóságában, térben, jó megvilágításban, karnyújtásnyi távolságból látjuk, hanem azonosítani tudunk kétdimenziós képet, távoli tárgyakat, néhány jellemző vonallal megrajzolt karikatúrát is.

táblázatok a látás asztigmatizmusához enni kell a látás kedvéért

Az agy a perceptív általánosítás képessége a vizuális ingerek hiányosságát pótolva, az alak fontos tulajdonságaitól elvonatkoztatva, és az asszociációkra támaszkodva hozza létre a képet.

Különösen könnyen tudunk emberi arcot látni, akkor is, ha nincs ott semmilyen arc. Mindenki tapasztalta már, hogy egy amorf, véletlenszerűen létrejött folt felhő, málló vakolat, árnyékelőbb-utóbb emberi arcot vagy alakot ölt.

Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok Az érzékelés és az észlelés közötti különbséget a megszerzett információhoz kapcsolódó ismeret szintje jelzi: az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg, még az észlelés az idegrendszer magasabb szintjeihez kapcsolódik. Az érzékleti modalitások közé tartozik a látás, a hallás, a szaglás, az ízelés és a tapintás.

Belelátunk valamit, és ez leggyakrabban emberi forma. Illúzió A látási percepció vizsgálatának egyik eszköze az illúzió.

Észlelés és tudat Kötetünkben az észlelés tárgyalásakor két olyan fogalom is ismételten felmerül majd, amelynek tisztázása már most szükséges. Ez a két fogalom az észlelés és a felismerés. Kezdjük a felismeréssel. A pszichológia ezt a kifejezést általában az észlelt tárgy, esemény azonosításának értelmében használja, a szakkifejezéssé vált felismerés fogalmat pedig az angol recognition alapján.

A valóságos világ nem lehet önellentmondásban, de annak érzékelése igen.